2010. december 8., szerda

Potiche- És lám, miből lesz a cserebogár…..

„Potiche” franciául annyit tesz, mint kinai porcelán-váza. Egy egzotikus és míves darab, amibe virágot nem merünk tenni, nehogy eltörjön, inkább amolyan dísztárgya a lakásnak, Szép és mutatós de nem uralja azt. Ilyen „potiche”-ként aposztrofálhatjuk Madame Suzanne Pujol-t , (Catherine Deneuve), Monsieur Pujol (Fabrice Luchini), az esernyő-gyáros feleségét is A történet a 1970-es években játszódik. Madame Pujol, már nem fiatal, de még mindig mutatós nő, akinek egyetlen dolga evilágon az, hogy kiszolgálja a családját, és ura parancsolóját, a kibírhatatlan és arrogáns férjét. Aki mellesleg szeretőt tart, és semmibe veszi őt. Miután anyagi gondjaik szemmel láthatóan nincsenek, Madame Pujol mintha rózsaszín szemüveget hordana, s látása enyhén szólva szelektív lenne, nem hajlandó tudomást venni azokról az aprócska tényekről, miszerint férje félrelép, a lánya házassága romokban hever, s egyetlen fiuk, meg a saját neméhez vonzódik. Látszólag minden olyan, mint a mesében. Szépek és gazdagok. Mindez azonban egy csapásra megváltozik, amikor az amúgy is elég gyenge idegzetű férjet szélütés éri, és üresen marad a gyár vezérigazgatói széke. A családi hagyományokkal is rendelkező gyárnak gyorsan vezérigazgató helyettesre van szüksége, különösképpen, mert a káoszt kihasználva, a munkások is elkezdenek lázadozni. (A munkások szakszervezetének vezetőjét pedig nem más játssza, mint Gérald Dépardieu, aki mellesleg szerepe szerint régi szeretője is madame Pujol-nak.) A családi kupaktanács összehívása után, pedig egyértelművé válik, hogy Madame Pujol az, akinek legénynek kell lennie a gáton. És lám, miből lesz a cserebogár….

Madame Potiche-ról, aki azelőtt, csak a tűzhely mellett érezte magát biztonságban, kiderül, hogy jobb vezető kvalitásokkal rendelkezik, mint a férje, s kezei között a gyár ismét prosperálni kezd. Madame Pujol sikerre viszi férje gyárat, és kilép a Potiche szerepéből, amivel nem kis felfordulást okoz környezetében. A 1970-es években divatba jött, ún. önérvényesítő nővé válik, aki még akár politikai karriert is befuthat De mi lesz azután, hogy férje ismét rendbe jön és visszaakarja venni igazgatói székét?

Francis Ozon új filmje, ismételten (és már sokadszorra) zseniális színészi játékkal megalapozott jó humorú film, mely egyben egy társadalomkritika is. A történet, bár a 70-es években játszódik, ma úgyanúgy megállja a helyét. Catherine Deneuve-nek pedig egy igazi jutalom szerep, amelyben megvillogtathatja még mindig jó lábait, és nem utolsósorban kiváló szinésznői kvalitásait.