2012. július 30., hétfő

Drive- Gázt!


Legújabb kedvencem Ryan Gosling nevét ha meglátom, már veszem is le a DVD-t a polcról, vagy váltom is a jegyet a moziba, mert nagyon megkedveltem a színészi játékát és nem utolsósorban magányos hőst idéző sármját :-).

Először a   Törés (2007) című filmben láttam őt, Anthony Hopkinssal. A filmkritikusok szerint is remekelt Hopkins mellett, ami egy fiatal, kezdő színésztől azt hiszem nem olyan könnyű feladat. valóban remekül játszottak együtt.
Most legutóbb a Drive-Gázt! (2011) című filmben láttam, és megint meg kellett állapítanom, hogy nagyon bírom a pasast. 
A sztori röviden: A magányos és titokzatos Driver (Gosling) nappal autós jelenetekhez kaszkadőrködik filmekben, éjjel azonban átváltozik, és bankrablóknak segít a menekülésben, mivel egy született Raikönnen egyébként. És profi vezetni tudását még kíváló helyismerettel is megspékeli, hiszen ismeri Los Angeles minden rejtett mellékútját. A szervízbeli főnöke szeretné, ha Driver indulna egy igazi versenyen, az ehhez való pénzt azonban nem tiszta úton szerzi...Szomszédjával Iréne-nel (Carrey Mulligan)  való lassan kibontakozó szerelmét pedig életveszélyessé teszi a bűnöző és fekete múltú férj, aki épp a börtönből szabadul.

Az egész film alaphangulata  egy igazi vadnyugati történetet idéz, ahol a magányos hős egyedül veszi fel a harcot a Gonosszal. Gosling nem sokat beszél a filmben, inkább az arcjátéka nagyon kifejező és a tekintete az amivel mindent érzékeltet. 
Néha olyan érzése van az embernek, mintha a jeleneteket a  Volt egyszer egy vadnyugatból megfejelték volna egy kis Tarantino filmmel. Nos, ezzel csak azt akarom mondani, hogy aki nem bírja a tömény erőszakot, és roppanó koponyacsontot és a fröccsenő agyvelőt, az lehet inkább hagyja ki a filmet. Külön érdekessége a filmnek, hogy különleges zenei aláfestés van az agresszív jelentek alatt, ami különleges hatás alá vonja a nézőt...
Carrey Mulligan-t már nem kell bemutatni ( Egy lányról..) egész fantasztikusak ketten, ahogy néznek egymásra, és nem kell beszélniük, a tekintetük mindent elmond.
100 perces film, lassan bontakozik ki, a jelenetek is lassúak, nagyon szépen filmezve, szinte művészien ábrázolják a kegyetlen öldöklést.

Nézzétek meg, megéri!