Idén ősszel, ismét széles vásznon gyönyörködhetünk Daniel Craig mesésen kidolgozott felsőtestében, ha jegyet váltunk a moziba. Mi több: multiplexbe érdemes, hogy minél jobb legyen a látvány.
A "dobbantós" Casino Royale (2006) és (véleményem szerint) a kevésbé ütősre sikeredett Quantum of Solace (2008) után a Skyfall ( 2012) a Daniel Craig fémjelezte James Bond-széria egyik, eddigi talán legerősebb tagja lett. Ez talán az erős rendezésnek köszönhető. Sam Mendes rendező nevét nem nagyon kell bemutatni, hiszen olyan filmek kerültek ki a keze alól, mint az American Beauty, Amerikai szépség (1999).
A Skyfall sok tekintetben eltér a korábbi két James Bond-filmtől, elsősorban hangulatában és a karakterek megformálásban, ami Mendes keze munkáját dicséri. Látványban most sem szenvedhetünk hiányt, szép férfiak és még szebb nők mellett ,izgalmas helyszíneken játszódnak az akciódús, ám nem agresszív jelenetek. Különösen élvezetesek a nyitó jelenetek Isztambul belvárosában, ahol az üldözés nem egyszerűen a sikátorokban, hanem egyenesen a Nagy Bazár tetején zajlik. Hovatovább James Bond motoron száguldozik a tetőkön, miközben a Hagia Sophia remek hátteret biztosít hozzá. Bár kissé giccses jelenet is lehetne, vagy hatásvadász, mégsem válik röhejessé ez a nem mindennapi üldözés.
Nem bánja meg az ember a jegy árát akkor sem, amikor James Bond hirtelen feltámad sokszor megesett halálából és gyorsan "átugrik" Shanghai-ba elintézni néhány rossz fiút...Jól fotozott jelenetek és egy hihetetlen érdekes metropolisz képe rajzolódik ki. Az esős London és az MI6 irodája már kötelező kelléke a James Bond filmeknek, nem unható meg.
A Skyfall üde színfoltja a Javier Bardem által megformált Silva, maga a megtestesült Gonosz. Bardem annyira jól alakít, hogy játéka egyszerre kelt undort és borzongást a nézőben. Igazi Gonosz nélkül, pedig nincs értelme James Bond filmet nézni.
Judi Dench ismét remekel M szerepében és kiemelném Daniel Craiggel való játékát. Mendes ugyanis komoly hangsúlyt fektet a Skyfall-ban az emberi kapcsolatokra, amelyek eddig szokatlan oldaláról mutatja be M és Bond sokrétű és cizellált kapcsolatát, amelyben nem lehet tudni, hogy ki kire támaszkodik jobban.
Egy szó mint száz: Fiúk, lányok, irány a mozi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése