2015. december 1., kedd

Az Ételművész-gasztroforradalom a mozikban


A minap azt hallottam, hogy Magyarországon jelenleg gasztroforradalom zajlik. Sőt, ha az ember egy igazán jót akar enni, akkor már ne is Budapesten, hanem vidéken keresse a kulináris élvezeteket, ugyanis a Michelin csillagos séfek sora "költözött le" vidékre. És lám, valóban, most nyílt meg Tatán (!) egy Michelin csillagos étterem.

A gasztroforradalom úgy tűnik a filmiparban is kirobbant, mert az utóbbi időkben se szeri, se száma a csúcsgasztronómiát középpontba állító filmeknek és sorozatoknak. Gondoljunk itt (Julie and Julia, A séf, vagy a francia Ízek palotája című filmek) Gordon Ramsey, vagy a harminc perces Jamie Oliver műsorára. Nemrégiben láttam egy filmet, aminek a másik most dívó gasztronomiai irényzat a sreet food volt a témája.

Az ételművész című film ( amely egyébként a Burn címet viseli eredetileg) is  szépen illeszkedik az elődök sorába, de ez nem von le semmit az értékéből. Mindenek előtt kiemelném a főszereplőt, Bradley Coopert, aki azon túl, hogy igen szemrevaló pasas, hitelesen hozza a megszállott és maximalista sztárséfet. Állítólag maga a színész is jelentős időt töltött el egy sztárséf társaságában, hogy minél hitelesebben el tudja játszani a szerepét. A film szereposztása is mutatós, Emma Tomphson, mint idősödő pszichológus, Sienna Miller, mint tehetséges séf és az Életrevalókból már megismert Omar Sy is jó ajánló arra, hogy jegyet váltsunk a filmre.

A sztori nem túl bonyolult: Adam Jones (Bradley Cooper) lecsúszott, egykori Michelin csillagos sztárséf, több évnyi kihagyás és kényszer pihenő után szeretne újból visszatérni a szenvedélyéhez és szakmájához a séfkedéshez. Ezért felkeresi egykori munkahelyét London legelegánsabb éttermét, hogy vegyék vissza. Adam nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megszerezze a második után a harmadik Michelin csillagát. (Nem árulunk el nagy titkot, ha az első csillag megszerzése sem piskóta. Na, hogy legyen viszonyítási alapunk, kivel is állunk szemben, neki már kettő is van). De mindez persze nem olyan könnyű, ha az ember pokolkutya a saját szakmájában,  nem kevés irigye van és a múltja sem makulátlan. Illetve nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy falka maffiózó van a nyomában és egy kisebb vagyont akarnak bevasalni rajta.




Adam azonban nem berezelős típus, a kihívások éltetik és miközben megküzd belső és külső démonaival, ismét feltornássza magát a csúcsra. 
A film a szép ételek látványán túl nekem mindenképp szólt; a maximalizmusról, a profizmusról, és arról, hogy ne elégedjünk meg "az elég jóval". Törekedjünk a tökéletesre, mert ahogy a filmben is elhangzik: "Minél jobb vagy valamiben, annál inkább nélkülönözhetetlenné válsz." De a film egyben szól a barátságról és a team munkáról is. arról, hogy minden nagy eredmény mögött sok munka és jó csapat munka van. 


Egy jó tanács elöljáróban: A filmet  semmiképpen ne nézzük meg éhesen, illetőleg utána mindenképp üljünk be valami finomságra mégha nem is egy Michelin csillagos étterembe:-)
  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése