Meryl Streep már sokadik szerepében ( Az ördög Pradat visel, Julie and Julia, Mamma Mia) folyamatosan bizonyítja, hogy vele nem nagyon lehet mellélőnie egy rendezőnek, ha Őt kérik fel, mert elvisz a hátán még egy kevésbé ütős forgatókönyvet is. Így van ez a legújabb filmjében is, amiben egy tökéletesen tehetségtelen, ámde gyermekien naív "énekesnőt" játszik, akinek gazdag férje (Hugh Grant) biztosítja a hátteret rögeszméjéhez miszerint ő világhírű énekesnő lesz. A sztori valós személyeken alapul. Florence Foster Jenkins és menedzsere egyben férje St.Clair Bayfield valóban az 1940-es évek new yorki elitjének tagjai voltak. A történet miszerint a valóban fülsértően hamisan éneklő Florence Foster Jenkins végül lemezt ad ki, és fellép a híres Carnegie Hall-ban valóban megtörtént.
Meryl Streep játéka teljességgel profi és hozza a tőle megszokott színvonalat, a komikus helyzetektől egészen a drámai pillanatokig. A filmebn nyújtott alakítása már csak azért is figyelemre méltó, mert ahogy a Mamma Miában is, úgy ebben a filmben is Meryl Streepet hallhatjuk a saját hangján énekelni.
A meglepetés számomra Hugh Grant színészi játéka volt, akit eddig én leginkább jobb vagy gyengébb vígjátékokban láttam és színészi játékából leginkább a búsuló kiskutyatekintetére emlékszem. Ebben a filmben azonban egy egészen új, drámai színészi játékáról is bemutatkozik. Egészen kíváló alakítást nyújt, nagyon erőteljesen hozza a magával tépelődő, érzelmeivel küzdő férjet. Méltó társa a filmben Streepnek.
A történet az 1940-es évek Amerikájában játszódik, bár a film lényegében kizárólag Florence Jenkins életének utolsó éveire koncentrál, a történelmi körülményekről csak mellékesen lehet következtetni, vagyis a második világháború kirobbanásának időszakára.
A filmszerep alapján Meryl Streep a már idősödő és súlyos betegséggel küzdő Florence Jenkinst alakítja, aki töretlneül hisz abban hogy fellép a Carnegie Hallban. Ebben messzemenőkig támogatja a sokszor hazug és képmutató környezete is, Leginkább menedzsere hisz benne, aki a férje is,St. Clair Bayfield (Hugh Grant), aki még attól sem riad vissza hogy a negatív kritikákat író újságírókat lefizesse.
Bár a film bővelkedik a komikus jelentekben hiszen Florence önmaga két lábon járó paródiája, és Streep kítűnően alakítja a realitástól teljesen elszakadt álomvilágban élő "énekesnőt", mégis ez a film egy dráma.Egy nagyon szép, és megható történet a szerelemről, ami nem feltétlenül jelenti azt, amit gondolunk róla.
A cselekmény néha lassú és talán lassan bontakozik ki a történet egésze, mégis, a két színész kiváltképp Hugh Grant, meglepően erős alakítása miatt érdemes megnézni. Itt a film előzetese:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése