Elsőre elég merész vállalkozásnak tűnhet a mélyen vallásos Olaszországban egy olyan vígjátékot készíteni, aminek a tárgya az egyház kifigurázása.De talán éppen emiatt is sikerült egy remek vígjátékot készítenie az olasz Eduardo Maria Falcone rendezőnek, mert úgy tűnik az olaszok is azon nemzetek közé tartoznak, akik képesek saját magukon is nevetni és ezt úgy teszik, hogy mások is viccesnek tartják majd. Gondolok itt például a híressé vált "Don Matteora", aki egy pillanat erejéig feltűnik a filmben. De nem szeretném lelőni a film poénjait, lássuk inkább a történetet röviden.
Tommaso (Marco Giallini) befutott, középkorú szívsebész, mondhatni sztár a maga szakterületén. Gyönyörű, hatalmas, tetőteraszos római lakásában éldegél családjával. Elsőre minden tökéletesnek tűnik. Attól eltekintve, hogy a háztartásbeli feleség halálra unja magát,miközben a férje életeket ment és jobb híján éhező afrikai gyerekek örökbefogadásával van elfoglalva, s literszám dönti magába a jóféle chiantit a rongyokkal dugig teletömött gardróbjában. Felnőtt lányuk szintén teng-leng, bugyuta olasz sanzonzenéket hallgat naphosszat és nem úgy tűnik, mintha célja volna életének. A fiukat sem sokat látják, mert minden estéjét egy egyházi közösségben tölti.
Egyik este a gyönyörű teraszukon vacsorálnak (kilátással az Angyalvárra!!!) mikor az egyébként apja nyomdokaiba lépő, vagyis orvostanhallgató fiúk,Andreea ünnepélyes bejelentésre készül. Szeretné otthagyni az orvosit és papi pályára menne.
Mondanom sem kell, hogy totál kiveri a bejelentés a biztosítékot a megrögzötten ateista papánál, aki jól menő praxisának folytatását a fia kezében képzelte el...Ám ahelyett, hogy kerek perec megtiltaná a fiának, hogy eljárjon a gyülekezetbe, más tervet eszel ki. Kapcsolatait kihasználva, megpróbál közel férkőzni a fiát (és egyébként számos fiatalt is, de ez egy másik film témája lehetne) teljesen elvarázsoló modern atyának. Nem minden hátsó szándék nélkül. Azt tervezi, hogy megtud az atya múltjából olyan terhelő dolgokat amelyekkel lejárathatja a tekintélyét a fia előtt.
A rendkívül viccesre sikerült akció során azonban egész más fordulatot vesz a történet. Az atyával való bratyizás közben Tommasonak is át kell gondolni a családjához, az életéhez, a gyerekeihez, a feleségéhez és a valláshoz való viszonyát. Rá kell ébrednie, hogy az életben nem mindig mi döntjük el a dolgok kimenetét, csak ha Isten is úgy akarja :-)
Nem véletlenül lett ez az Olasz Filmfesztivál egyik legsikeresebb filmje. Az "Ha Isten is úgy akarja", üdítő, szórakoztató és ugyanakkor elgondolkodtató vígjáték,
Ha Isten is úgy akarja mindenképpen nézzétek meg!
Ha Isten is úgy akarja mindenképpen nézzétek meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése